Állatetetés kölcsönbe

A legkisebb legnagyobb örömére, egy hétig etethettük a szomszédaink kisállatait.
Egy majdnem fekete macskát, aki nagyon haverkodósnak bizonyult, amíg túltengett benne az éhség. De amint jóllakott, a barátsága tova szállt.
A csomagos cicaeledelek ugyan ott sorakoztak előkészítve, minden egyes napra,
de gyermekem ezt kevésnek találta.  Így vittünk neki még más finomságokat is, amiket ő, a legkisebb rakott félre a macseknek. Sőt olykor csempész árut is szállítmányozott. :) 
Lásd lenn kép, aminek minősége enyhén hagy kívánnivalót maga után, de a lényeg rajta van :D

A másik állat, egy nyúl volt.
Ketrecben.
Csemetém pediglen játszani szeretett volna vele. A ketrec körül kisebb nyuszifuttató.
Kiengedtem.
Később meg kétségbeesve visítottam, mert nem tudtam vissza tessékelni őkelmét.
Nyuszi hopp és anyuka kopp, mert lehet, hogy a tapsifüles, a gyerekmondókában máris elkap egyet, de ez a kőkemény valóság volt, nem mese, anya meg nem nyúl és nem fogta meg az állatkát. Csak nagy sokára. Kedves utódom nagy derültségére, mert nem kinevetett az ebadta.
Pár nap pihenő.
Anya felkészült, edzett testileg, lelkileg, és szellemileg. A nyúl kiengedve. És az aktuális zöldség adagját, csak a futtatás végén raktam be a ketrecébe és láss csodát nyulam-bulam szépen besétált...
Többet ésszel, mint erővel. :D

Na és a csigák ... ők nem háziállatok és őket nem kellett etetni, de viszont ott vannak mindenütt és nem kis mennyiségben.

ui: Az állatetetés sikerrel járt. A legkisebb, névnapjára teknőst fog kapni....

Képek

.... fényképezek .... játszok a fotókkal .... ez is stresszoldás..... :) ....

Tonhalas szendvicskrém

Egyik kedves régi barátnőm egyszer csak felbukkant a régmúltból, majd megint eltűnt, de itt maradt utána öt kitűnő recept. Az egyik közülük ez:

Ibolya tonhalas kenőkéjének  hozzávalói (nálam )  :

-  185 g  tonhalkonzerv
-    3 db  kemény tojás
-  100 g  majonéz
-  fél fej, kisebb lila hagyma

A tonhalat jól lecsöpögtetem. A tojásokat tojásszeletelőn kisebb kockákra aprítom.
A lila hagymát szintén kis kockákra vágom. Mindezeket beleteszem egy mélytányérba. Rányomom a majonézt, összekeverem és ízlés szerint sózom. Kész is. Csak ennyi.
Mehet a hűtőbe, majd a pirítós kenyérre. Nálam a szokásos gluténmentesre.
Lehet a tetejére aprított petrezselymet szórni, vagy paradicsom karikákat szelni rá,
de a legfinomabb így, ahogy van.


.

Visszaszámlálás: öt

Itt az iskola, mindjárt itt van.  Meg az évnyitó.
Leltárt kell csinálni. Fehér ing: pipa. Fekete nadrág: pipa. Ezek megvannak.
Vagy sötétkék kellene? Mindegy, fekete van.
Hopsz, nincs viszont cipő, pedig kellene, mégpedig ünnepi.  Arra a pár alkalomra. Hehe. De hát narancssárga-szürke edzőcipő mégse az igazi. De sok problémád van anyu.
Irány vásárolni.

De, előtte útba esik a főtér, vagy majdnem. Mindenesetre közel vannak egymáshoz. :D
Hogy is volt az tegnapelőtt? Azzal a sok lótás-futással és rohangálással a játszóházban?
Na ez itt is meg van, pedig itt nincs más, csak lejtő és lépcső meg hatalmas tér és víz és szökőkút, és vannak alkalmi szaladgálós társak és szél és hangos kacagás és sírás.
A gyerek mindenhol gyerek, csak a környezet más.

Visszaszámlálás indul

Ezen a héten már nincs óvoda és még nincs iskola. Csak az otthon, édes otthon.

Szinte az egész tegnapi napot az egyik játszóházban töltöttük, volt ovis társakkal.
A gyerekek megállás nélkül csúsztak, másztak, futottak és ugráltak.
Játszottak ezerrel.
A végén még egy kisállatkereskedést is tüzetesen végig néztek a-tól z-ig.
Mi felnőttek meg csak legtöbbet ültünk, és figyeltük a cikázásukat.
Néha utánuk mentünk, néha etettük, itattuk  és vigasztaltuk őket. Mégis mi voltunk a fáradtabbak, látszatra. Mert azért talán nem véletlen, hogy ezek után legkisebb csemetém majdnem 12 órát aludt egy huzamban :D

És igen, egy ilyen pörgős nap után más dimenzióba lép a gyerek, ma is kellenének az újabb és újabb ingerek, amik tegnap még ott voltak.
Helyette uncsi pakolás......
Oké társasozunk, van gomba pucolás, zene hallgatás, meg van legó is.
De...
Egy átlagos nap után, mindig van valami érdekes tennivaló itthon.
De, ... de a tegnapi nap, nem volt átlagos.

Zöld, még mindig ...

Bazsalikomos tészta

Elég bánatos az idő. Gondolkoznak a felhők. Legyen-e eső, vagy ne.
Nem árt, hogyha a vidám hangulatról mi magunk  gondoskodunk .
Vidámság csempészet indul.
Mondjuk kezdjünk egy finom étellel.

Bazsalikomos tészta:

- penne tészta, nálam a gluténmentes változat
- kecskesajt
- bazsalikom
- oregáno
- fokhagyma
- olívaolaj

A hozzávalók mennyiségei?
Mindenkinek a saját ízlése szerint. :)
Kicsit túl laza vagyok?
Én úgy gondolom, így ahányszor elkészítem, annyiszor más ételt eszem.
Van amikor a bazsalikom lesz több, van amikor a kecskesajt, vagy az oregánó.
Bár ilyenkor nevezhetném oregános tésztának is. De mint már írtam nálam a bazsalikom a kivételezett, a kedvenc :D

Egy gerezd fokhagymát lereszelek. Majd a bazsalikom levelekbe beletekerem az oregánot és így együtt apróra vágom őket. Olajat öntök rájuk. Összekeverem.
Aztán jöhet a kecskesajt. Végül mindez mehet a tésztára. :)

                                                                  A főszereplő:

    

http://naplogyerekekescrohn.blogspot.hu/2014/07/bazsalikom-es-tarsai.html

Virágeső az ablakon

Kisfiammal télen temérdek mennyiségű hópelyhet csináltunk az ablakokra.
Jó móka volt és kellemes időtöltés. Megszámlálhatatlan mennyiséget gyártottunk. :)
Ha kinn nem is havazott, benn az ablakunkon annál inkább.
Az összesen.
Aztán jött a nyár és az esős idő, meg vele az ötlet, miért ne lehetne, most meg színes lapokból tele virágozni az ablakokat.

 

                                                                     

Amikor elkészültek, könyvben kipréséltük őket, hogy szép simák legyenek, majd egy zöld szalagra ragasztottuk, az lett a virágok szára és feltűztük őket az ablakkeretre.                                                

Crohn, az étkezés és én

Nagyon sok helyen utánanéztem, keresgéltem, mik is azok az ételek amiket ehetek és mik azok amiket nem. Volt rá bőven időm. :)  Szóval, ha összegyűjteném és összeadnám azt a sok tanácsot, javaslatot amit az újságok, könyvek orvosok, természetgyógyászok stb adtak, bizony  kiderülne, hogy az égadta egy világon semmit sem ehetek. Hát ez van...

....vagy még sem?
Mert lássuk be, hogyha ezeket a javallatokat mind betartanám egytől-egyig, az hosszútávon nem lenne túlontúl ésszerű tevékenység tőlem. Főleg nem egészséges.
Mert hát enni csak szükséges...
Marad a szelektálás és a kísérletezés.
Hónapok, évek teltek el míg én is kitapasztaltam mi is jó nekem ...
... bár ez így jól hangzik ... nem teljesen igaz, mert, a megfigyelések még mindig tartanak ... folyamatosan ... mert minden változik .... egy dolog évekig jó, aztán kiderül, most már még sem.
A lényeg azonban az, hogy ezzel a módszerrel, már más lett az eredmény. Határozottan javult a helyzet. Kiderült jóval több minden kerülhet az asztalomra.
A semmihez képest. :)
Csak keményen be kell tartani a "mit igen és mit nem szabályokat". No néha ez nehéz.  Kellenek kisebb trükkök.
Rájöttem, hogy az én étkezésem sokban hasonlít igazából ahhoz az egészséges táplálkozáshoz amit a dietetikusok javasolnak, - ha az enyémnek a kivitelezése drasztikusabb is - fogyókúrázóknak, betegeknek, sőt mindenkinek.
Talán nem véletlen?
Mindent egybevetve pedig, olyan mint a mediterrán diéta. Na most ez ugye mennyivel jobban hangzik!
Sok és friss zöldség, gyümölcs, hal, olívaolaj.
És jöhet a tengerpart, kék ég és a napsütés. Hiába élni tudni kell. :)

http://dietaescrohn.blogspot.hu/p/blog-page.html

Nyár, még mindig nyár

Szűk két hét és itt az iskola! Meg állítólag holnaptól jön már a rossz idő.
Tehát ma kihasználjuk az utolsó alkalmat és strandoluuunk!!!!

Sosem voltam híve, a tanuljunk nyáron, készüljünk fel az iskolára programnak.
A nyár a szabadságé, a világ megismerésé, legyen az akár a szomszéd ország, földrész, vagy és főleg  a kertünk, a kerületünk, a városunk. És benne fű, fa , kis virág, bogarak, giliszták, csigák, homok és játszótér, napsütés és eső, pocsolyákkal teletűzdelt utcácskák, bicikli és hinta.
Beszélgetések a szomszéd nénivel, bácsival, találkozások a barátokkal, haverokkal.

És most strandolás hármasban a nagyival. :) :) :)

Zöldek és fények

                     Süt a nap és melegével körbe ölel a nyár. Lazíts és nézd a színeket!
                                                           

                                                                     

                                                                                                            

http://naplogyerekekescrohn.blogspot.hu/2014/07/crohn-es-stressz.html

Ratatouille

Szeretem a nyári zöldségeket. Kimenni a piacra, válogatni közülük.
Szeretem a színeiket. Szeretem elképzelni, hogy mit is készítek majd belőlük. Általában fejben felkészülök a vásárlásra, és úgy 50%-ig kész tervvel megyek a beszerző körutamra,
a többit ott és akkor, az ihlet és a választék adja meg. Nagy kedvencem a padlizsán.
Rántva, sütve, krémnek...és ratatouille-nak.

Ratatouille hozzávalói:

-      1 db nagy fej hagyma, bármilyen vörös, lila, fehér....
-      1 db nagyobb padlizsán
-      3 db kicsi és vékony cukkini
-      3 db paprika
-  2-3 db paradicsom
-      1 gerezd fokhagyma
-  250 ml paradicsompüré
-         oregánó
-         bazsalikom

Elkészítése:
Először a hagymát összevágom, hol apró kockára, hol pedig nagyobb szeletekre.
Felkockázom a többi zöldséget.
Megfonnyasztom a hagymát, aztán rádobom a paprikát. Kicsit később a többi aprítható hozzávalót is beleteszem. Mindet. Majd a fűszernövényeket.
Amikor már minden megpárolódott, ráöntöm a paradicsompürét.
Kicsit összeforralom még és kész. Íme:

Sokféleképpen tálalom.
Így ahogy van és kefirt adok hozzá és kenyérrel eszem.
Vagy rizzsel.
Amire, hol szórok kecskesajtot, hol nem.

Esetleg főzök ki hozzá gluténmentes tésztát.
Amire, hol szórok kecskesajtot, hol nem.
De lehet sima körete halnak vagy más húsféleségnek is.
Szóval variálok.

http://naplogyerekekescrohn.blogspot.hu/2014/08/grillezes.html
http://naplogyerekekescrohn.blogspot.hu/p/blog-page_3443.html

Csináljunk vulkánt!

Reggel 8 óra.
Kisfiam:- Anyaaa, csináljunk vulkánt!

Később, 9 óra.
Kisfiam: -Anyaaa, csináljunk vulkánt!

Még később, 10 óra
Kisfiam: -Anyaaa, csináljunk vulkánt!

.......szóval vulkánt csináltunk. :)

A terv készen állt. Minden ott volt a kis buksiban.
Az alap ötlet talán a "Felfedező expressz"--ből jött. Vagy az oviból. Vagy valamelyik könyvből. Vagy ki tudja....
--Először is, egy teljesen átlagos, só-liszt gyurmát kell készíteni. Ebből készül maga a vulkáni kúp.--
Kétféle ételszínezék volt otthon, piros és zöld. Valamiért ebbe a piros került bele.
-Másodszor. Szükséges egy alap, amire építkezünk.-
Ehhez mi egy hungarocell tálcát találtunk . 
--Harmadszor. Kell valami, ami köré lehet építeni a hegyoldalt.--
Nálunk ez egy műanyag cserép lett, ebbe hoztuk haza nemrég a boltból a zsályát.
Kisfiam megadta a módját és berendezkedett. A tűzhányó köré került még föld és különféle  dinoszauruszok is.
--Negyedszer. Valaminek ki is kellene törni. Két lehetőség van. Sütőpor, citromlével vagy szódabikarbóna ecettel.--
Mi az utóbbit választottuk, annak ellenére, hogy épp szódabikarbóna nem volt otthon, Uzsgyi ki a kisboltba, ami tényleg kicsi, nem tudni előre, hogy éppen árulnak-e benne, de éljen a szerencse!
--És a végső simítások, az ecetbe belekerül az ételszínezék.--
A maradék zöld. Hogy miért is nem fordítva színeztünk? Akkor mégis csak egy vörösen izzó lávánk lett volna, ami lefolyik egy zöld hegyoldalon? :D
Mert, ez a teljesen logikus kérdés, csak most merült fel bennem itt írás közben :D
Minden készen állt, sipirc ki a teraszra.
--Kísérlet indul. A vulkán aljába beteszünk 1-2 evőkanál szódabikarbónát és ráöntjük az ecetet.

                                             .....öntjük....

                                            ....még több ecet kell...

                                            ...és igeeen....a kitörés beindult...

                                         ....és vége....vagy mégsem? Nem, nincs vége!
                                                  Újra! Újra és újra megcsináljuk :D

Crohn-krach 1.

Réges-régen mikor még nem voltam crohn beteg, és mikor még a nagyok voltak a picik..........
Este ágyba dugtuk a porontyokat, akik szépen el is aludtak,  és......és  akkor leültünk vacsizni.
Nyugodtan.
Nem kellett damaszt abrosz és gyertyafény, anélkül is királyi volt az éppen aktuális lakoma.
Kedvencem a főtt császárszalonna, puha friss fehér kenyérrel és majonézes tormával. Hát nem éppen ezt a menüt ajánlják este 10 után a dietetikusok. De nagyon, szerettem és napközben úgyis leszaladgáltam, két energiabomba típusú gyermekemmel.

Aztán beütött a crohn-krach.
A két darab sárgarépa között egy harmadik, típusú étrenddel.
Akkoriban nekem eleinte az ünnepnapokon, a főmenü a következő volt: tört krumpli, sült krumplival. Esetleg joghurtos tartár mártás hozzá.
Akkor ugyanis még azt se tudtam igazán mit ehetek és mit nem.
Nehéz volt kitapasztalni, mert nem volt rá se időm, se energiám.
Még kitalálni sem bírtam, nemhogy még megfőzni külön magamnak.
Ha néha étterembe mentünk, akkor meg nem volt választék. Amit meg tudtam volna enni azt telenyomták borssal.
"Olyan ízetlen ez a vegetáriánus étel, nyomassuk meg egy kis ízzel, rakjunk bele egy kis borsot." Na nekem, meg ez az apró, amúgy sok jóval megáldott fűszer, elég nagy galibákat tudott és tud okozni manapság is. 
Ma már ugyan bőséges a választék a vendéglőkben,
de a tegyünk mindenbe borsot mozgalom, sziklaszilárdan tarja magát.
Kedvenc bió éttermemmel is így jártam, ahová hébe-hóba jó volt betérni. Hangulatos kis hely és még a gluténmentes ételeket is külön jelzik az étlapon. De egy jó ideje, ők is, e fűszer kedvelői lettek.
Pedig szinte mindent ehetnék ott, de eme ételízesítő miatt csak keveset.
Ha rákérdezek, van-e az ételben akkor nagyon kedvesek és aranyosak telefonálnak a konyhába és kiderítik, de azért ez folyamatosan kínos, főleg, ha állnak mögötted.
Így leszoktam először a kérdezésről, utána a kis étteremről.

Szuperhold

Tegnap éjjel szuper hold volt. Hogy mi is az a szuper hold? A következő dolgok kellenek hozzá: legyen telihold akkor, amikor éppen az a legközelebb tartózkodik a Földhöz.
És, ha szerencsénk van és nincsenek felhők az égen, teljes pompájában csodálhatjuk a nagyobbnak tűnő égitestet.
Mi ketten a legkisebbel, a hálószoba ablakából néztük a ragyogását. Közben rengeteg fényképet csináltam a mobilommal. Meg is csodáltuk a fotókat ott íziben, egyenként és hatalmasakat nevetgéltünk, mesélgettünk közben. Pedig a képek szinte teljesen egyformák lettek. Ennek ellenére, jól szórakoztunk. Szuper játék, a szuper holdhoz, a "szuper" mobillal.
Aztán ma többet olvastam a témáról.
Így megtudtam hogy, fáradságban, nyűgösségben és kialvatlanságban tökéletesen teljesítettem. Ezek ugyanis elméletileg alaptartozékai a jelenségnek. Erről viszont nem készült felvétel. :), mármint álmos anyáról.
Sőt, jóindulatú varázslatokat is alkalmazhattam volna, de erről is csak később értesültem, pedig egy-két rossz dolgot szívesen eleresztettem volna ....

..és, hogyha tényleg szép fotókat is szeretnétek nézni:
http://nyiriandrea.wordpress.com/2014/08/09/ismet-szuperhold/

Bruschetta

Minden hétvége, valamelyik délutánját a nagyinál töltjük, ahol személyre szabott a kényeztetés. Közös kedvencünk is van, a bruschetta. De mindenkinek kicsit másképp.

Insalata caprese bruschettával:

- paradicsom,
- nekem kecskesajt, a többieknek mozzarella,
- olívaolaj,
- fűszerek: oregáno, bazsalikom, a többieknek bors is.
- pirítós kenyér,
- esetleg, aki kérne rá, annak balzsamecet.

Elkészítése, nagyon-nagyon könnyű. Kistányérban körbetesszük váltakozva a paradicsom és sajt szeletkéket, aztán fűszerezzük és meglocsoljuk az olajjal.
Ez utóbbi kerül a pirítósra is amivel tálaljuk.

Nálam a meglocsoljuk olívával az azt jelenti, hogy jó sokat öntünk rá. Szegény hozzávalók, csak kiáltozhatnak, hogy: Segítség!
A kenyér nekem a szokásos gluténmentes, amit ilyenkor mindig viszek magammal.
Régen is így volt, csak akkor még teljes kiőrlésű kenyérszelet csücsült a táskámba :D

Akkor is amikor réges-régen, Olaszországban nyaraltunk, és betértünk az egyik kis, hangulatos étteremben vacsorázni, ahol az asztalkák zöme a vendéglő előtt  kinn volt a szabadban, egy sok-sok  lépcsős utcácskában. No, igen akkor és ott, ettem először brushcettát.

Most veszem észre mekkorát utaztunk egy kedvenc étel nyomában, nagyi belvárosi lakásától eljutottunk Viestéig :)

... és a város két arca:

Strand! Strand! Strand!

........és strand! :D

A legkisebb erőteljesen vízmániával fertőzött, tehát , ha vele vagyok garantált az egész napos ázás, ilyenkor kevés a szárazföldi szabadságom, de legalább hidratálok. :D
A program mindig a következő, kedvenc üdülőnkben: kis medence, középső medence, nagy medence...nem az nem, az a leghidegebb, az kimarad..... de a többi.... az neeeem !

Ma hárman mentünk, a nagyfiú, a kisfiú és én. Volt víz alatt úszás, csúszdázás, az öcsi vízbe hajigálása és anya feje eltalálása labdával, ez utóbbi csak mellékterméke a vízipólónak.
A legkisebb kedvence azonban egy pénzérme kihalászása volt, amit én elhajítok, jó messzire, miközben panaszkodom a véletlenre és a nagy értékű vagyontárgyam vízbe esésére és akkor jön a legkisebb királyfi és felhozza nekem a kincset a feneketlen mélységű tó mélyéről.

Aztán kifáradva, haza...

....ahol, aztán a buli folytatódott otthon, mert lehet, hogy az idősebb korosztály kidőlt, de a legifjabb még neeem....

Kisfiam, az ötletgyáros, azaz kispárna készítése

A legkisebben megint kitört az alkotóláz, és ilyenkor nincs az a priznic vagy lázcsillapító amivel le lehetne húzni a lázát, ilyennel ez nem gyógyítható, a folyamatot végig kell csinálni, az elejétől a végéig.

A kispárna....

- kell hozzá egy akármilyen kinőtt és/vagy szétnyúzott nadrág, (kisgyermekes családban ez alapdarab :D )
- kétoldalú ragasztó, (bármelyik nagyáruház barkács részlegében megtalálható),
- és töltet, (nálunk szivacs darabkák és valaha a méterárúban vásárolt és megmaradt töltelék anyag kerültek bele). Igaz, a gyerkőc először széthajtott papírzsepi halommal is próbálkozott.
De anya felkiáltott - Azokat neeee!! Azok másra kellenek!

....az elkészítés, a következőképpen zajlott:
A nadrág szárából kinyiszált egy párnácska méretnek megfelelő darabot, a kiszabott szár aljába végig betette a méretre vágott kétoldalú ragasztó szalagot, utána kitömte, majd újra jöhetett a ragasztás folyamata a tetején.
És hogy mi lehetett az alapja az ötletének?
A kétoldalú ragasztó.
Ami az enyém...és így volt elég indok kölcsönkérni. :D

Nagyinak névnapi ajándékba is hasonló készült, csak azon volt zseb és a zsebbe külön ajándék került az unokától, kis műanyag süti kiszúró formák, mert hísz a nagymama lelkes szakácsnő és hétvégenként mindig kedveskedik a család tagjainak finomságokkal .... és hogy miért pont a párnába rakta ezeket a konyhai dolgokat? Talán, hogy majd a szeretett nagyszülő éjjel megálmodja, hogy mi legyen az az édesség a következő alkalomra.

Jó reggelt!

Igen, ma is esik :(  Ellenszer? Egy tökéletes és vidám reggeli?

Mi is kell hozzá?
- Az alap , ugye a kenyér, esetemben persze az a bizonyos gluténmentes,
- 1 db szeletelt kemény tojás,
- szeletelt uborka, én nyáron a hagyományos fajtákat szeretem, valahogy úgy érzem ízletesebb, mert bennük van maga a napsütés,
- újhagyma, karikára vágva , előre sózva, (én ezzel kezdem az előkészületeket)
- kecskesajt darabkák,
- esetleg pici paradicsom, itt  és most, nálam ugyan, csak a dekoráció kedvéért csücsül a szendvics tetején...
- és a végén meglocsolom jó sok extra szűz olívaolajjal. Jajj nagyon szeretem. Ha bruschettát eszem , szegény az is fuldoklik az aranysárga színű  nedűben, de erről majd később,
- a dekoráció másik része, a kertemben bőven termő oregáno. De, aztán megtetszettek ott a tányérom szélén, jött az ihlet :), kenyeremre szórtam és...és  megkóstoltam, és bevált. Finom.

Esetleg hozzá egy csésze tea? Én sok mézzel és pici citrommal iszom.....

http://naplogyerekekescrohn.blogspot.hu/2014/07/a-glutenmentes-kenyer.html
http://naplogyerekekescrohn.blogspot.hu/p/blog-page_3443.html

Crohn és a probiotikumok

A normál bélflóra tele van baktériumokkal, ezeknek pedig az a legfőbb feladatuk, hogy biztosítsák a kórokozókkal szembeni védelmet, az immunanyagok kb. háromnegyedének  előállítása ugyanis itt történik, tehát mondhatni csúcsszerepe van.   
Ha az egyensúly felborul, ami sok dolog hatására megtörténhet, (pl. stressz, gyógyszerek, betegségek) lezajlik egy csúnya ütközet, amiben sok hasznos baci elpusztul és helyét a káros baktériumok foglalják el.

Na most puff neki, mert térképezzük csak fel egy crohn betegségben szenvedő bélrendszerét, ami, ha éppen a gyulladásos szakaszban  van, -és ez egyértelműen a legrosszabb változat,-akkor már alapból nem tudja hatékonyan ellátni a feladatát.
De vegyük a legjobb esetet, ami meg azt jelenti, hogy a már lezajlott gyulladások begyógyult sebei, nyomai találhatók ott.
Tehát mindig van valami, ami miatt a bélflóra nem képes, teljes egészében rendeltetésszerűen működni.

Azon már elgondolkoztam a colonoszkópián az orvos vajon a vizsgálat során úgy olvas bennünk , mint egy nyitott könyvben, amiben benne találtatik belsőnk múltja?

De kalandozzunk csak vissza a harctérre .... és arra is, hogy mivel tudunk mi magunk segíteni.
Ilyenkor bizony célszerű pro- és prebiotimokkal pótolni a megtizedelt seregünket, mert hiszen ez az ő reszortjuk.
Mik is ezek? A probiotikumok maguk a jó bacik, az újonnan toborzottak, a pre-k pedig főleg a pro-k szaporodását serkentik
Részemről elég soká találkoztam velük. Aztán egyszer éppen a crohn betegeknek írott lapokon portyáztam, ami egyébként ritkán, kampányszerűen fordul elő nálam, főleg, ha baj van, aztán szembetűnt, itt is, ott is. Sokan ajánlották, hogy milyen jó a bélflóra egyensúlyának helyreállításában.
Kipróbáltam, és igen nekem hatott. Heuréka! 
Így beépítettem a napi menetrendembe és ha rosszabbodik a helyzet, kicsit emelek az adagon és sok esetben már ez, elég is.
Így tehát hasznos dologra leltem a mindennapokhoz.
Az akkori ajánlott készítmény a Pro-Gastro 825 volt . Azt használtam és használom.
Persze olvasmányaim során  találkoztam olyan betegekkel is akiknek  ez a fajta nem volt kedvező hatású, de ők találtak mást maguknak.
Most én például két félét szedek, a másik a Gastrovit-K, amit  egyik bióboltban ajánlott az egyik kedves eladó, ő kipróbálta és jót tett vele, és számára szimpatikus volt, hogy élő csirákat tartalmaz  és hogy langyos vízbe kell feloldani, ami a baktériumok "táptalaja". Ezzel engem is meggyőzött.
Találkoztam olyan probiotikumos készítményekkel is  amit kifejezetten nem ajánlottak crohn betegeknek, vagy csak annyit írtak a betegtájékoztatóra, hogy kérdezzük meg orvosunkat, gyógyszerészünket, hogy használhatjuk-e. Nem mentem a miértek után , ezt csak egyszerűen elfogadtam, ha nem, hát nem, a választék tényleg bőséges, mindenki beszerezheti azt a fajtát, ami segíti szervezete működését.

Link ajánló:

http://www.vitaminwellness.hu/termekek/ak/progastro-825
http://gastrovit.hupont.hu/

Micike, a kedvenc

Szeretjük a Trixi könyveket. Rengeteget elolvastunk már, miközben kisfiam előszeretettel rendezgeti őket. Majd választ, újra és újra:
- Most ezt anyaa!
Találunk benne mondókásakat, verseset és olyat is amiben kedves mesék, történetek vannak.
De nálunk mindent visznek azok a könyvecskék, amelyek Micikéről szólnak, az írója pedig Lévay Erzsébet.  Talán két éve költözött az életünkbe a kis macskakölyök és azóta számtalanszor elolvastuk minden egyes részét, sőt új történeteket is kellett kitalálnom róla.
Egy picinyke változtatással Micike nálunk kizárt, hogy lány cica legyen, Micike nálunk csak fiú cica lehet.

"Mijaj, mijaj! Miért tilos minden ami jól esik egy cicának?" - kérdi Micike , aki galibát, galibára halmoz Nagymamánál.  A kiscica hol kertészkedik, hol könyvespolcra mászik, hol legyet kerget a függönyön, soha sincs egy nyugodt napja, egy azonban mindig biztos, hogy sohasem unalmas mellette az élet és, hogy nagyon szeretni való.

"Hamarosan elköltözünk. A gazdim Nagymama folyton erről beszél. Azt mondja, milyen jó lesz, ha végre nem lesz egyedül. Nem értem, miért mondja, hogy egyedül van, hiszen én mindig itt vagyok vele!"

"Hát ezt sem gondoltam volna magamról, hogy én egy kutyával együtt napozok?!"

"Igaz, eleinte féltékeny voltam Vacakra, sőt egy kicsit most is..."
"De hát én a nagytestvére vagyok!"

A könyveket és még ezen kívül sok másikat, megtaláljátok itt:

http://www.trixikonyvek.hu/

Őszibarack leves

Névnapözön volt Nagyinál.
Egy szem lányom kivételével minden egyes családtagnak a nyár közepére esik a nevenapja, így mindenkit felköszöntöttünk.  Körbe-körbe koccintottunk.
Sok boldogságot! Sok boldogságot! Neked is! Neked is!
Körülültük a nagy asztalt, ahová lassan felkerült mindenféle finomság.
Nekem a crohnos problémám miatt, külön kedveskedett Nagyi, őszibarack levessel.
Jó dolog a protekció. :D

Íme, így készül:

- őszibarack
- joghurt
- 1 ek gluténmentes liszt
- édesítőszer
- fahéj
- szegfűszeg
- citromhéj (vigyázva, a fehér héja ne kerüljön bele, attól kesernyés lesz)

Az őszibarackot beletesszük egy lábaska vízbe, a fűszerekkel és az édesítővel  együtt feltesszük főni.
Amikor megpuhult belekeverjük, a joghurtba elkevert lisztet és még lassú tűzön 5 percig főzzük tovább.