2014. november 30., vasárnap

Varázslat zsírkrétával és vízfestékkel

A Legkisebb az óvodában utált rajzolni. Az iskolában szeret. A színezésről, meg jobb, ha nem is beszéltünk. Az óvoda három éve alatt, az összes szülői tekintélyemet latba vetve, sem sikerült rábírni. Mert ő nem tud, úgy színezni, hogy ne menjen ki a vonalból.
Így nemes egyszerűséggel nem csinálta. Mondhattam én, hogy nem baj, színezhettem akár én is neki, úgyhogy kimentem a vonalból. Lássa nem történik katasztrófa. Megingathatatlan volt.
No itt az iskolában, rajzol és melléktevékenységképp, észrevétlen színez is.


És már otthon is. Persze a Legkisebb társaslény. Így:
- Anyaaa rajzolj velem! Mutatok valami nagyon jót!
Roppant titokzatos a kis fickó.
Papírt, zsírkrétát és vízfestéket vesz elő.
Megfog egy fehér zsírkrétát. Az én kezembe is ad egyet.
- Anya figyelj!
És az üres papírra különböző mérető, nagyjából függőleges vonalakat húzogat, meg a lap aljára oválisokat rajzol. Eminens diákként, bőszen utánozom.
- Anya, most rajzol valamit ... akármit!
Elmélyülünk a munkában. Ahogy, befejezzük  jöhet a másik papír, a következő.
- Anyaaa rajzolj nekem zsiráfot ... hajót ... !
Gyűlnek az alkotások. Aztán amikor úgy gondolja, hogy eleget gyártottunk, beüzemeli a vízfestéket. Most is roppant titokzatos. Aztán lehull a lepel.
- Anya most pedig, fessük ki kékkel az eget! Csináld sokféle kékből, úgy szebb lesz!


 És ... dobpergés. Megszületnek a művek. Zsiráf, autó, ház, hajó az esőben.


2014. november 27., csütörtök

Tojáskörözött

Egy gyors kenyér pirítás ... rá valami azonnal kenhető ... és lehet rohanni.
Erre ideális alany, a tojáskörözött.
Ha, valahová csomagolva viszem magammal az uzsit, akkor a felső szelet kenyér helyére általában, jégsaláta levelet teszek. Nem szeretem a dupla kenyeret.
És ilyenkor, bár nagy sajnálattal, de hanyagolni kell  a klasszikus változatot, a hagymásat.
Tehát a jöhet a hagymamentes változat.


Hozzávalók:

-      4 db tojás       
-    5 dkg margarin
- 3,5 dkg majonézes torma, azaz egy kis tubusnak a fele
-     1 ek. mustár
- és persze só, ízlés szerint

A margarint felkockázzuk. A tojásokat lereszeljük.
Az örömhír, hogy ez a legnehezebb meló az egészben!
Milyen lehet a többi? A könnyűnél, is könnyebb!
Hisz, csak össze kell keverni a tartozékokat.
Majd kicsit hagyjuk összeérni a hűtőben.

Ha, meg már este van, és nyugalom, jöhet hozzá a száműzött, vékonyra szeletelt vagy kockára aprított lila hagyma. Jó sok!



2014. november 26., szerda

Kedvenc játékok -Tüske építőjáték

Kipróbált, kedvelt játékok sora következik ... szép lassan ... .
Legyenek azok társasjátékok, avagy alkotó, fejlesztő  tevékenységet igénylőek.
Ezek közé tartozik az óvodáskor egyik nagy kedvence, a "Tüske" építőjáték.


Még, a szomszédasszonyunktól kaptunk egy adaggal. Az övéi már kinőtték.
Örültem, hogy ilyen kedves, de nem gondoltam, hogy ekkora kincset kapok.
Sokáig a legkisebb kedvence lett.
Szerencsére az oviban is tartottak ilyet, ott is kiélhette alkotásvágyát.
Szerettem volna venni is, de akkor valahogy sehogy sem leltem semerre sem.
De sokszor volt, hogy, megszólalt, egy selymes gyermek hangocska:
 - Anyaaa, gyere te is ide, és csináld mellettem!
Így, egy darabig, nagy egyetértésben alkottunk ketten. Majd mondta, hogy neki pont az az egy darab, hiányzik a művéhez, amelyik éppen, az én kezemben van. Ilyenkor hol odaadtam, hol nem, mert megesett, hogy pont az a darab volt létfontosságú az én készülő mesterművemhez is. :)
Persze, ez utóbbi esetben, kaptam cserébe egy sértett kiskorút.
Ahh, a művészetnek ára van. :D :D



2014. november 25., kedd

Futás, futás

Betegség miatt igazoltan hiányoztam a futópályáról.
Egy teljes hetet.
És közben beköszöntött a tél. A télikabát is felkerült.
Még sohasem futottam hidegben!
Mit vegyek fel? Nincs egy rongyom se! Hát ez a dolog, nemcsak a bulik előtt vetődik fel.
Szerencsére régebben síeltem, abból a ruhatáram megmaradt ... meg a családomé is. :D No, így kiöltözve, partira tuti nem mehettem volna. Maximum jelmezbálba, bosziként pályázhattam volna a fődíjra.


Barátnőmmel szoktam futni. Ő már profi. És, közben az Endomondo programot használja. Tehát én is. Ahogy illik bemelegítettem, nekem sikerült is, de a GPS-em még nem volt a pályán. Eltévedt. Próbálkoztam és próbálkoztam. Hiába. Ja, mert ki volt kapcsolva. No comment.


Az első két körnél. majd kipurcantam. Ha lett volna akkor nálam, fehér zászló, akkor azt őrülten lengetem. Esetleg bedobom a törölközőt. Mindegy. Valami ilyesmit.
Kész voltam.
Au, a levegő az hol van,?
Vennék!
Úgy éreztem, a lábaim a felszín alatt kísérleteznek a futással.
- Na, én ezt abba hagyom!  -Most és itt!  -Nem bírom!
Ezeket a mondatokat, sutyorogták a vállam felett lebzselő kis ördögök.
Mert, nemcsak egy volt, az tuti.


A másik oldalon meg a jók serege.
- Ne add fel!  -Meg tudod csinálni!  -Milyen gáz lenne már az, ha abbahagynád!
-Tarts ki!  -Győzzön a jobbik!
És győztem!
Megcsináltam!
A harmadik körtől, már beindult az automatika.  Igaz, pályacsúcsot azt nem állítottam.
Futás közben többször elhagytam az időérzékemet is. Gondolom, az is inkább haza húzott teázni, a meleg szobába.


A lényeg, a lényeg, hogy meg tudtam csinálni!!! Jöhet a lazítás. A kötelező.
A meleg szoba. A forró tea. :)  Folyt.köv.


http://dietaescrohn.blogspot.hu/p/blog-page.html
http://dietaescrohn.blogspot.hu/2014/07/crohn-es-stressz.html
http://dietaescrohn.blogspot.hu/2014/09/crohn-es-stressz-2.html
http://dietaescrohn.blogspot.hu/2014/09/es-futok_94.html

http://nikilometerek.blog.hu/
https://www.facebook.com/stresszterapia
http://www.fizioart.hu/



2014. november 24., hétfő

Laskagomba paradicsomszósszal

Szeretem a gombát és szerencsére a családom is. Mázlim van. Ugyanis sokszor voltak  vendég gyerekek a gyermekeimnél és mindegyiknek volt olyan barátja, aki kifejezetten úgy állt hozzá, hogy:
- Gomba?!  Pfujj!! Pfujj és pfujj!
Persze az első egy-két alkalom után, már eleve készültem és a "kérdőívben " szerepelt ez is. :D
Általában a könnyen beszerezhető, mindenhol megtalálható champignon alias csiperke gombából szoktam alkotni. De néha sikerül laskát is kapnom. Lusta-laska. No, őt tuti nem kell pucolni. Mosom és aprítom. Pikk-pakk kész.


Hozzávalók:
-  50 dkg laskagomba
-    2 db  nagyobb fej hagyma
- 1-2 db paradicsom, ez nyáron
-    5 dkg növényi sajt
- 250 ml paradicsompüré
-   oregánó
-   bazsalikom

Felkockázom a laskát és a hagymát. Ez utóbbit megpárolom. Ha kész mehet rá a gomba. Amikor ez is megvan, ráöntöm a paradicsomos szószt. Utoljára, a reszelt sajt kerül bele.
Spagettivel tálalom, természetesen magamnak gluténmenteset főzök ki.

A szósz készítése:
A hagymát összevágom és olajon megfonnyasztom. Nyáron teszek bele még 1-2 darab szép paradicsomot is.
Jöhetnek a fűszerek, oregáno, bazsalikom.
Majd amikor már készre párolódott, rakom bele a paradicsomlevet. Összeforralom. 



2014. november 23., vasárnap

Sütőtök tűpárna

Kreatív játszóházba jártunk a Legkisebbel és alkottunk. Sok mindent. Persze neki mindent végig kellett próbálni. De voltak olyanok is amiket, csak nagyobbak vagy anyukák, nagymamák tudtak megcsinálni. No, ez nem jelenti azt, hogy mi ezt kihagyjuk. -Anyaaa csinálj nekem lécci!
Aztán otthon:
- Anyaaa csinálj nekem légyszi, még olyan  tűpárnát .. és egyet a nagyinak is!
Tehát harcra azaz varrásra fel:


A sütőtökös tűpárna elkészítéshez, valami egyszínű, vagy mintás narancssárga anyagot kell beszerezni. Ez mutat a legjobban. Nekünk csak polár anyagunk volt otthon. Pechemre tavaly lomtalanítottam ... egy doboz méteráru bánta ezt a tettem ... és mostanában egyre többször, én is.

Első pont, rakjunk a textilre egy kerek formát, kb 9-10 cm átmérőjűt.
Mi egy  bögrét minősítettünk át sablonná. Rajzoljuk körbe.


2.  Ezt helyezzük egy másik anyagra, belül legyen a kelme színe. Tűzzük össze egy gombostűvel. Varrjuk körbe, azaz majdnem körbe, hagyjunk ki kb. 2-3 cm-es részt.


3. Ha készen vagyunk vágjuk körbe ollóval.  Nyisz-nyisz.



4. Fordítsuk ki és töltsük meg flizzel. Nem kell túl tömni.


5. Ha, kész varrjuk be a hiányzó részt. Vegyünk elő hímzőfonalát.  A tűt szúrjunk be, a kör közepébe oda-vissza. És jöhet a legizgibb rész, amitől kialakul maga a tök forma. Öltsük körbe egyszer, utána vele szemben. Aztán másik oldalt, majd felezünk és felezünk. Egy-kettő-három ...hét, nyolc.


6. A végén filcből varrhatunk rá kis zöld levélkét is.






2014. november 18., kedd

Paprikával töltött gombafejek és a többi ...

Vannak kellemes meglepetések. Ilyen, mikor egyszer csak gyermekeid meglepnek egy remek vacsorával.
A Legnagyobb odaállt a tűzhely mellé és a Középső  segítségével kreatívkodtak.
Egy kicsi ebből, egy kicsi abból ... az eredmény meg nagyon finommmm lett!
A Legkisebb meg velem egyetemben, nem tudott semmiről. :)


Hozzávalók:

-  3 db kápia paprika
-50 dkg gomba, talán :)
-  1 db nagy fej hagyma
-  paradicsompüré
-  icipici fehér bor
-  fűszerek: bazsalikom, oregáno, kapor, majoránna
-  juhtúró


A hagymát és a kápiát fel kell kockázni. A gombafejekből félre tenni személyenként négy darabot, a többit szintén fel kell aprítani.
Azután, a hagymát megdinsztelni, majd rárakni a paprikát. Fűszerezni. Kevés vizet önteni rá.
Majd beletenni a gombát is, és együtt tovább párolni, hozzáadni a paradicsompürét és az icipici bort.
Kevergetni, kóstolgatni, kevergetni, kóstolgatni.
Ha kész beletölteni a gombakalapkákba és juhtúrót morzsolni a tetejére.
Majd mehet az egész kalpagos sereg, a 200 fokon előmelegített sütőbe.


És még nincs vége!
Megmaradt egy csomó töltelék, amit én dupla ajándékként könyveltem el és a következő nap reggelén, egy kicsit belekevertem, 2 db felvert tojásba és kisütöttem.


Ebédre meg kifőztem egy adag gluténmentes spagettit, felmelegítettem hozzá a szószt és kecske sajtot reszeltem rá. Tripla öröm.





2014. november 17., hétfő

Lassíts!

A betegség, mint program átrendező.

Két hete elszörnyedve álltam a fejembe lévő naptár előtt, ami tele volt írva.
Program, program, fontos program és még fontosabb. Némi pihenő idő, ha elég minimális szinten is, de azért bele volt csempészve. Megtanultam az évek során, ha kihagyom akkor, a crohn miatt, nekem annyi, jóval nagyobb pihenő és jóval nagyobb káosz lesz majd belőle.
De ezt azért még meg tudom csinálni..... meg kell ... biztattam magam ezerrel.

Aztán lebetegedett a Legkisebb és lebetegedtem én is. Kornyadoztunk közösen egy kicsit. A kisfiam köhögött és az orrát fújta, panaszkodott, mondta, hogy ajaj és közben vidáman kézműveskedett.


A torkunk mindkettőnknek kapart és fájt, mintha szúrós tüskék lettek, volna ott belül.


Kúráltuk magunkat veszettül, többek között, mivel nagy teaivó család vagyunk, most is bevetettük ezt a módszert is. Csemetém kapott csipkebogyó teát , sok mézzel.


Nekem pedig maradt a hagyományos kedvenc, szintén sok mézzel és citrommal.


Közben kettesben rengeteget társasoztunk és én a szünetekben pihenésképpen ablakot pucoltam, mostam, rendet raktam, fárasztó dolog ugyanis a folyamatos játszás :D. Habár ki se mozdultunk a lakásból, igazán élményekkel teli életet éltünk.

Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy a naptáramból tűnnek el a bejegyzések, és nem azért, mert megcsináltam őket.
A betegség, és a három nap szobafogság megszűrte a tennivalóimat.
Lelassított és beálltam a normál, de még élhető, rohanós tempómba.
Dehogy ezért, miért kellett betegség?





2014. november 15., szombat

Utólagos Márton-napi késszülődés

A héten volt Márton-nap. November 11.-én. Volt idő, hogy nem ünnepeltük az óvodákban, iskolákban. Most már igen. Részemről szeretem az új-régi ünnepeket, mert ez lehetőség, a közös programra, alkalom valami értékeset létrehozni. No és persze, jó szórakozás. Lehet beszélni az ilyenkor kialakult népszokásokról, Szent-Márton püspökről. Készíthetünk együtt lámpást a társakkal és a szülőkkel. Majd meggyújthatjuk azokat és együtt körbesétálhatjuk az ovit vagy iskolát. Kisfiam iskolájában az ünneplés szombaton, azaz ma lett megtartva, de nálunk a részvétel, össznépi, azaz a család lebetegedése miatt elmaradt. A Legkisebbet azonban nem lehetett kizökkenteni.
Befogta a testvérét és alkottak. Ha rajta múlik a séta is meg lett volna tartva.
De nem rajta múlott, hanem a fázós betegeken.


A lámpás elkészítése nem valami bonyolult dolog. Kell hozzá sima befőttes üveg.
Kisebb, nagyobb, mindegy. Díszítéséhez színes papírlapok, amelyekből különböző motívumokat vághatunk ki és ragaszthatjuk fel őket. Ha sétáltatni fogjuk és végül is ez az alapcél, akkor kevés drótot kell az üveg nyakára tekerni, míg a másik végére egy kis botot rögzíteni.


2014. november 12., szerda

Sütőtök kedvelőknek

A sütőtöknek nagy szezonja van most.
Legtöbben ugyan halloweni tököt farigcsáltunk ki belőle. De ...
Bár gyerekkoromban én nem igazán szerettem .. enni ..., de az illatát, már akkor is nagy élvezettel szippantottam be.
Aztán egyik ismerősöm javasolta próbáljam ki máshogy, a kezdett a szokásos, de a folytatás izgalmasabb, amikor szép rendbe felsorakoztattuk a öblösebb szeleteket a tepsiben, tegyünk rá lekvárt és diót. Innen már a szokásos sütögetés következik és a végeredmény nagyon finom.

Most vasárnap valami gyors és finom ételre vágytam. Megnéztem, mi van otthon.
Az egyik a sütőtök volt ... és ez lett belőle:


Hozzávalók:
- fél közepes sonkatök
- 2-3 szem közepes burgonya
- 4 kisebb szelet afrikai harcsa
- 2 marok aszalt áfonya
- jó pár löttyintésnyi szójaszósz
- gyömbérpor
- 2 gerezd fokhagyma
- olívaolaj
- só

A zöldségeket hasábokra szeleteltem, aztán megfogtam mindent és beletettem az egész társaságot egy sütőzacsiba. Jól összekevertem őket és mehetett be az egész
a sütőbe 200 fokra. Amikor tálaltam, még megöntöztem egy kis extra szójaszósszal.
Két napi ebédem meg volt belőle és határozattan állíthatom, hogy másnapra még finomabb lett, pedig a kezdetek is ízletesek voltak



2014. november 11., kedd

Kedvenc játékok - vasalható gyöngyök

Kipróbált, kedvelt játékok sora következik ... szép lassan ... .
Legyenek azok társasjátékok, avagy alkotó, fejlesztő  tevékenységet igénylőekAz épp aktuális kedvenc: a vasalható gyöngyök.
A színes gyöngyöket, meg lehet kapni , külön-külön zacsizva, vagy megvehetőket ömlesztve egy nagy-nagy üvegben.
Vásárolhatók hozzá, kis tüskés lapok amikre fel lehet illeszteni a kis gyöngyöket, van mindenféle négyszögletes, sokszögletes, autó vagy állatkaformájú stb.
S, amellett, hogy jól elszórakoznak vele a gyerkőcök, fejleszti a gyermekek finom motorikáját is.


A Legkisebb kedves kis barátjánál csinált először ilyet. Aztán abba se akarta hagyni.
Haza se akart jönni.
Egyébként is jó progi az egész család számára, még a nagyobbak is szívesen megalkotnak egy-egy képecskét. Kisfiam kifejezetten azt szereti, ha legalább ketten csináljuk, persze néha átalakulok kiszolgáló személyzetté:
- Anyaaa segíts nekem! Válogasd ki a zöldeket, meg közbe azért haladj, a piros autóval is, és az ugye az a végén az enyém lehet?


Az elkészítés menetrendje.:
- válasszuk ki a megfelelő formát és kezdjük rárakosgatni a gyöngyöket,
- a következő mozzanat, már a felnőtté, vasalni kell ugyanis,
  állítsuk közepes hőfokúra a vasalót,
  amíg az melegszik, terítsünk egy konyharuhát az asztalra, földre akárhová, csak
  egyenes legyen és rakjuk rá a sablont, tegyünk rá sütőpapírt
  és szép egyenletesen vasalgassuk.
- kicsit várjunk, ne kapjuk fel azonnal, mert megégethetjük a kezünket,
  majd kis idő elteltével  lehúzhatjuk a mintáról, a kész remekművet.







2014. november 10., hétfő

Iskolakezdés

Elkezdődött az iskola. Az első év a suliban.
Igen már több mint két hónapja, csak hát nem volt ez olyan egyszerű, nagyon nem.

Az utolsó ovis, nagy csoportos év, azzal telt el, hogy ajaj kezdődék a isi és, hogy elég érett-e gyermek  hozzá, meg, hogy hová is menjen.
A szülők bizony lefáradtak, mikorra döntöttek és beíratták az elsőbe csemetéiket, vagy más esetben, kaptak egy év haladékot, hogy kezdődjön majd minden elölről jövőre.

Később jött a következő őrület, a bevásárlás időszaka, beszerezni a megfelelő tanszereket.

S amikor már minden megvolt, jött az évnyitó, ami nálunk igen szomorúra sikeredett,  ugyanis alapból szakadt az eső, aztán a Legkisebb könnyei is megeredtek.

Szóval az első tanítási nap, napján a suliban, nem tudom ki volt jobban elkeseredett, a gyerek vagy én. Egész délelőtt az összes idegbaj rajtam volt. Mégis az oviban lett volna a helye? Mi lesz most majd amikor négyre érte megyek, megint egy könnyeivel küszködő kismaszatot fogok ott találni? Ajjaj! Persze, ahogy illik, a nagy találkozásra, már egy mosolygós anyu ment és ... és egy vidám mosolygós gyermek jött ki a suliból!


Nagy robaj, mert nagy kő esett le a szívemről. Gondolnánk, hogy innen már minden oké volt, sínre került az egész iskolásdi.  Hát nem. Másfél hónap is beletelt, míg elrendeződött minden. A reggelek eleinte, igen nehezek voltak, állandó hasfájás, ő inkább otthon maradna, még az oviban ezerrel utált ottalvás is hiányzott neki.

Viszont az iskolából mindig egy jókedvű, mosolygós gyereket kaptam vissza.

De, amikor szomorkodott, panaszkodott, persze hogy, az anyai szív megsajnálta bánatos gyerkőcét. Aztán kicsit később, amikor egyik kis osztálytársával összefutottunk egy kis játszásra, a kislány átölelte, kezét fogta és nagy vidáman mentek el játszani. Ekkor kezdtem rájönni, hogy minden ok, van szeretett bőven abban a suliban, csak egy kis extrábbnál is extrább anyai pátyolgatásra hajtott a kis lurkó, teljesen érthetően.
Persze tegyük félre a tréfát, nem volt könnyű dolga a kis manónak.

Egy teljesen új környezetbe, új felnőttek és új gyerekek közé csöppent be, új feladatok közé került. Egy teljesen más világba.
Ráadásul kettőt se pislogtam, már tanultak vagy hat betűt.
Miért is lett volna ez olyan egyszerű? Még akkor is, ha egy szeretetteljes környezet veszi körül őt nap mint nap.

Eszembe jutottak az első izgalmak és nehézségek, amikor még óvodába ment, az ott töltött első napok, hetek.

Elég megterhelő lehet ez így a kis kölyöknek. Így itthon, nincs tanulás, (csak, ha kell) hanem éljük a régi életünket, sokat játszunk, barkácsolunk, járunk játszótérre, uszodába és találkozunk barátokkal.  Közben az anyukák beszélgetnek és megint aggodnak, akinek maradt a csemetéje az oviban, jaj nem kellett volna mégis iskolába mennie, akinek meg ment az azon rágódik, jaj lehet hogy, jobb lett volna még egy játszós év?




2014. november 9., vasárnap

Őszi levelezés

Kisfiam mondta pár napja, ő azért szereti azt őszt, mert sárgák a levelek. :)
Igen sárgák, meg bordók, meg barnák és zöldek. Szóval színesek. De lehetnek, akár már kopaszok is azok a fák.
Ezerfélék ...



 







2014. november 6., csütörtök

Kacsaetetés

Néha számunkra a legegyszerűbbnek tűnő dolgok, a legnagyobb szórakozás gyermekeink számára. Például évszaktól függetlenül a kacsaetetés, azaz nálunk:
- Anyaaa menjünk  káácsát etetni!
Aztán hol kettesben, hol testvérrel, hol baráttal, hol nagyszülővel, de megyünk.
Viszünk szárított kiflit, zsömlét, kenyeret, amit szeretnek a récék, rucák, meg a gyerek is.
Ja kérem, nem tudjuk mi, mi is az a finom falat. Nem hiába mondják osztozkodni jó. :) Persze a Legkisebb jószívű, zutty rögtön egyben odaadná a legnagyobb darabot a kéregető szárnyasoknak, hogy utána reklamáljon, még kér. Tehát komoly figyelmet és szervezést kívánó feladat ez kérem a szülőknek. :D







2014. november 5., szerda

Egyszemélyes palacsinta

Néha kell egy kis finomság is, egy kis édes meglepetés ... és ez a néha, pont ma van. :)


Hozzávalók, egy nagy adaghoz:

- 1 db tojás
- 3 ek. gluténmentes liszt
- 3 ek. vaníliás rizstej
- 3 ek. szódavíz
- 1 ek. gyümölcscukor (púpozott evőkanál :D )
- 1 ek. étolaj
- 1 csipet só
- 1 banán (gyümölcscukorral megszórva)
-  fahéj (ízlés szerint)
-  esetleg 1 ek. narancslé, nagyon finom bele, csak nincs mindig kéznél :)

A tojást, a liszttel csomómentesen elkeverem, majd hozzáadok mindent, a banán és a fahéj kivételével. Aztán mindez sicc bele a palacsintasütőbe. Ha kész rákarikázom a banánt, jól megcukrozom, fahéjjal meghintem és .... jó étvágyat!