Babszemnyi körforgás

Július 20.-án volt az a nap amikor a Legkisebb megtizedelte az ebédfőzésre szánt babunkat. Kiharcolt magának egy nagyobb adagot és kifejtette. Elkunyerálta a szép dundi, lila színű szemeket, mert ugye ültetéshez nem mindegy a külcsín sem.
Profi kertész lévén, tudta mi a teendő, beáztatta. Majd később ...

.. elővette a kerti szerszámait és irány a kiskert.

A magoknak, szépen sorban, nagy lelkesedéssel, kiásta a gödröket.
Felfogadott segítségnek, így már kettesben számoltuk ki a szemeket és ültettük be őket a mélyedésekbe. Meglocsoltuk a kis földkupacokat. Ezzel elkezdődött a várakozás időszaka. Mindennap érdeklődéssel szemléltük a halmokat. Nem is kellett sok idő, kezdtek kikandikálni az első kíváncsi növények.

Szépen növekedte, növekedtek. Ebben az esős nyárban, sokszor nem kellett öntözni őket.

Megjelentek az első lilás-fehér virágok,

majd a piciny termések. Először alig láttuk őket.

De egyre jobban nőttek és erősödtek.

És, ó jaj, megjelentek a kártevők is a veteményesünkben. A tetvek. De ezeket követve, szerencsére megérkezett a természetes védelem is, a katicabogarak.

A küzdelemben a piros pöttyös bogárkák kezdtek alul maradni, de a termések azért növekedtek, csak lassan és kicsit kevesen voltak.

Azután elérkezett az ősz, a szüret ideje, és jelentjük, az eredmény sajnos nem mondható éppen gyümölcsözőnek, azaz zöldségezőnek, összesen pár hüvelynyi mennyiség jött össze a végére.

De kisfiam lelkesedését mindez nem törte le, már most neki akarna kezdeni az újabb ültetésnek.
- Anyaaa! Vegyünk hozzá még babokat!

http://naplogyerekekescrohn.blogspot.hu/search/label/kreat%C3%ADv%20%C3%B6tletek