Ártatlan játéknak tűnt, tavaly karácsonykor, ott a fa alatt.
De, az ajándék felbontása utáni első hetekben, komoly függést okozott, a még hat éves kort el nem ért gyermekemnél.
S, ha függött ő, függtem én is.
Naponta le kellett belőle nyomnunk két kört. Ennyit bírtam én. Mert a játékidő, minimum egy óra. De egy normál játszmányi idő, az bizony másfél órányi izgalom.
Hát szó, ami szó, azért nem könnyű egy hat évessel játszani.
Mert, bár kaján örömmel orozza el tőlünk a legértékesebb ingatlanunkat, de fordítva ...
a világvégei fájdalom hatalmasodik el rajta ... meg a duzzogás.
Ez egy szülőnek duplán kemény "meló" :D
A játék végére, nemcsak ingatlanok garmadával rendelkezünk, hanem elfoglaljuk a szőnyeg egész területét is.
Hogy végül is ki a győztes? Minden résztvevő eldönti, hogy: ő.
Csak egyszer a legelején próbáltam kiszámolni. De, hamar rájöttem, ez is túl kemény munka. Főleg egy mega játszma után. Így hamar feladtam.
Eddig, így is jó volt. Működött. Szerencsémre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése