Legyenek azok társasjátékok, avagy alkotó, fejlesztő tevékenységet igénylőek.
Ezek közé tartozik az óvodáskor egyik nagy kedvence, a "Tüske" építőjáték.
Még, a szomszédasszonyunktól kaptunk egy adaggal. Az övéi már kinőtték.
Örültem, hogy ilyen kedves, de nem gondoltam, hogy ekkora kincset kapok.
Sokáig a legkisebb kedvence lett.
Szerencsére az oviban is tartottak ilyet, ott is kiélhette alkotásvágyát.
Szerettem volna venni is, de akkor valahogy sehogy sem leltem semerre sem.
De sokszor volt, hogy, megszólalt, egy selymes gyermek hangocska:
- Anyaaa, gyere te is ide, és csináld mellettem!
Így, egy darabig, nagy egyetértésben alkottunk ketten. Majd mondta, hogy neki pont az az egy darab, hiányzik a művéhez, amelyik éppen, az én kezemben van. Ilyenkor hol odaadtam, hol nem, mert megesett, hogy pont az a darab volt létfontosságú az én készülő mesterművemhez is. :)
Persze, ez utóbbi esetben, kaptam cserébe egy sértett kiskorút.
Ahh, a művészetnek ára van. :D :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése