2014. augusztus 8., péntek

Kisfiam, az ötletgyáros, azaz kispárna készítése

A legkisebben megint kitört az alkotóláz, és ilyenkor nincs az a priznic vagy lázcsillapító amivel le lehetne húzni a lázát, ilyennel ez nem gyógyítható, a folyamatot végig kell csinálni, az elejétől a végéig.


A kispárna....

- kell hozzá egy akármilyen kinőtt és/vagy szétnyúzott nadrág, (kisgyermekes családban ez alapdarab :D )
- kétoldalú ragasztó, (bármelyik nagyáruház barkács részlegében megtalálható),
- és töltet, (nálunk szivacs darabkák és valaha a méterárúban vásárolt és megmaradt töltelék anyag kerültek bele). Igaz, a gyerkőc először széthajtott papírzsepi halommal is próbálkozott.
De anya felkiáltott - Azokat neeee!! Azok másra kellenek!

....az elkészítés, a következőképpen zajlott:
A nadrág szárából kinyiszált egy párnácska méretnek megfelelő darabot, a kiszabott szár aljába végig betette a méretre vágott kétoldalú ragasztó szalagot, utána kitömte, majd újra jöhetett a ragasztás folyamata a tetején.
És hogy mi lehetett az alapja az ötletének?
A kétoldalú ragasztó.
Ami az enyém...és így volt elég indok kölcsönkérni. :D

Nagyinak névnapi ajándékba is hasonló készült, csak azon volt zseb és a zsebbe külön ajándék került az unokától, kis műanyag süti kiszúró formák, mert hísz a nagymama lelkes szakácsnő és hétvégenként mindig kedveskedik a család tagjainak finomságokkal .... és hogy miért pont a párnába rakta ezeket a konyhai dolgokat? Talán, hogy majd a szeretett nagyszülő éjjel megálmodja, hogy mi legyen az az édesség a következő alkalomra.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése